A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Mik a kockázati tényezői?

Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette. Számítások szerint 2020-ra ez az arány 37%-ra fog emelkedni, mely elsősorban a fejlődő országokban bekövetkező rohamosan növekvő megbetegedéseknek és halálozásnak köszönhető. Sajnálatos, hogy míg a fenti mutatók a gazdaságilag fejlett országokban már mintegy 3 évtizede fokozatosan javulnak, addig hazánkban csak az utóbbi évtized hozott igazi fordulatot, s mindezek következtében országunk ma az EU tagországok között a legrosszabb helyzetű nemzetek sorába tartozik.

Klasszikus és újabb rizikófaktorok

A jól ismert „klasszikus” kockázati tényezők közé tartozik

• a férfi nem,
• a magas életkor,
• a dohányzás,
• a magas vérzsír szintek,
• a magas vérnyomás,
• a cukorbetegség,
• az elhízás,
• a mozgásszegény életmód,
• a stressz
• és a családi halmozódás (genetika).

Az újabb rizikófaktorok közé sorolódnak bizonyos kóros vérfolyási paraméterek, a magas húgysav- és homociszteinszint, a krónikus vesebetegségek, a fokozott oxidatív stressz és a légszennyeződés, illetve a magasabb nyugalmi szívfrekvencia.

Miért fontos a rizikóbecslés?

A különböző rizikófaktorok felderítésének és a rizikóbecslésnek a jelentősége az egyén szempontjából azért fontos, mert ennek ismeretében nyílik lehetőség a rizikófaktorok kiiktatására, a megfelelő célértékek meghatározására, és ezek alapján az ideális kezelési stratégia kiválasztására.

Forrás: webbeteg.hu