Minden, amit a pulzusról tudni kell

Mik befolyásolják? Mennyi a normális érték? Mikor hívjunk orvost? Tudnivalók, amelyekkel mindenképpen tisztában kell lennünk pulzusunkkal kapcsolatban.

Még ha nem is vagyunk sportolók, a pulzusszámadatokkal kapcsolatos ismeretek birtokában könnyebben ellenőrizhetjük egészségi állapotunkat, és talán a felmerülő egészségügyi problémák felderítésében is segítségünkre lehet, ha tisztában vagyunk vele, mi mit jelent.

A pulzusszám megmutatja, hogy percenként pontosan hányat ver a szívünk. Ez a szám minden ember esetében más és más. Pulzusszámunk ismerete fontos egészségmérő eszköz lehet a kezünkben.

Az idő múlásával megváltozhat a pulzus sebessége és ritmusa, ami szívproblémákat vagy egyéb elváltozásokat jelezhet.

Hol mérjük, és milyen a normális pulzusszám?


A pulzus a legkönnyebben a következő testtájakon mérhető:

  • csuklók;
  • a könyökhajlat belső része;
  • nyaki ütőér;
  • lábfej.


Annak érdekében, hogy minél pontosabban megmérhessük pulzusunkat, helyezzük ujjunkat az ütőérre, és számoljuk meg, hányat ver a szívünk 60 másodperc alatt.

Nyugalmi állapotnak nevezzük, amikor nem vagyunk mozgásban, és a szív a legalacsonyabb mennyiségű vért pumpálja az erekbe.

Üléskor, fekvő állapotban, pihenés közben – amennyiben nem vagyunk betegek – a normál pulzusszám 60 és 100 között van. Azonban az ennél alacsonyabb pulzusszám sem jelez feltétlenül rendellenességet. Alacsony pulzusszámot okozhatnak különböző gyógyszerek is, mint például a béta-blokkolók. Azoknak is alacsonyabb lehet a pulzusszáma, akik gyakori fizikai aktivitást végeznek, vagy az átlagosnál többet sportolnak, mivel jellemzően a szívizmuk jobb állapotban van, és nem szükséges nagyobb energiát kifejteniük annak érdekében, hogy a pulzusuk állandó ütemet tartson.

A mérsékelt fizikai aktivitás általában nem billenti ki a pulzust a nyugalmi állapotból. A fitt és jó egészségi állapotban lévők pulzusszáma akár 40 is lehet, míg a kevésbé aktívak pulzusszáma általában 60 és 100 között mozog, mivel az ő esetükben a szívnek nagyobb erőt kell kifejtenie annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű vérrel lássa el a szerveket, és ez könnyen megemelheti a pulzusszámot.

Mi befolyásolhatja a pulzust?


A levegő hőmérséklete: amikor a hőmérséklet (és a páratartalom) megemelkedik, olyankor a szív is több vért pumpál az erekbe, ezáltal a pulzusszám is megnő – általában 5-10 pulzusszámmal.

A testhelyzet: fekvés, ülés és egyhelyben állás közben a pulzusszám általában nem változik. Néha, miután a test álló helyzetbe kerül, az első 15-20 másodpercben a pulzusszám kissé megnőhet, néhány perc elteltével azonban visszatér a nyugalmi állapotba.

Az érzelmek: amennyiben izgatott, ideges, szokatlanul boldog vagy szomorú, a heves érzelmek hatására a pulzusszám szintén megemelkedhet.

A testtömeg: a testtömeg általában nem befolyásolja a pulzusszámot. Túlsúlyos emberek esetében a nyugalmi állapotban mérhető pulzusszám minimálisan megemelkedhet, de ez az érték a legtöbb esetben nem haladja meg a 100-at.

A gyógyszerszedés: azok a gyógyszerek, amelyek meggátolják az adrenalin kötődését a receptorokhoz (béta-blokkolók), csökkenthetik a pulzusszámot, míg a kelleténél nagyobb mennyiségben szedett pajzsmirigyhormon-gyógyszer hatására a pulzus megemelkedhet.

Mikor hívjunk orvost?


Amennyiben béta-blokkolókat szed pulzusszámának (és vérnyomásának) csökkentése, vagy abnormális szívritmus helyreállítása érdekében, orvosa arra kérheti, hogy rendszeresen figyelje meg és jegyezze le pulzusát. A rendszeres mérés segítheti orvosát az Ön számára felírt gyógyszer megfelelő adagolásában, vagy új gyógykészítmény kiválasztásában.

Amennyiben pulzusszáma túlságosan alacsony, vagy olykor hirtelen – és indokolatlan – szívdobogást érez, amely gyengeséggel, szédüléssel, esetleg ájulással jár, konzultáljon háziorvosával. A pulzusszám rendszeres mérése segíthet a pontosabb diagnózis felállításában!

Forrás: webbeteg.hu

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a szivhang.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy 👍 "Tetszik"-et.