Miokardiális izomhíd – Akár szívinfarktus okozója is lehet

A koszorúér feletti szívizomhíd (miokardiális híd) egy vékony izomköteg, amely keresztezi a koszorúér-artéria útját. A jelenség gyakoribb, mint korábban gondolták, 1,5-16 százalékos előfordulási arányt is becsülnek, de sokszor nem okoz tüneteket ez a veleszületett anatómiai eltérés.

Reyman már 1737-ben kimutatta a jelenséget boncoláskor, érfestéssel pedig először Portmann és Iwig igazolta 1960-ban. Leggyakrabban az elülső leszálló koszorúér-artérán fordul elő izomhíd, legritkábban a jobb koszorúéren. Bár régebben normál anatómiai helyzet variációjának tartották, de jelenleg már jelentőségével is tisztában vagyunk, sajnos több probléma forrása is lehet.

Milyen következményekkel járhat?

Bár többnyire ártalmatlan a miokardiális izomhíd, egyes esetekben azonban koszorúér-keringési zavart okozhat, amely a szívizomzat vérellátását akadályozhatja. Ritkán szívinfarktus vagy veszélyes ritmuszavar okozója is lehet. A panaszok alapján felvetődhet a szívizomhíd gyanúja olyan, általában 40 évesnél fiatalabb személyeknél, akiknek többnyire jellegzetes anginás fájdalmuk van, de kevés a szív- és érrendszeri betegséghez vezető kockázati tényezőjük. A miokardiális izomhíd érfalkárosodáshoz vezethet, egyes tanulmányok szerint az érintett artérákban hamarabb alakul ki érelmeszesedés.

Hogyan diagnosztizálható a miokardiális izomhíd?

A mellkasi panaszok során végzett kivizsgálás gyakran nem mutat érdemi eltérést, de terheléses EKG, szívizotópos vizsgálat vagy terheléses ultrahang kimutathat kisebb-nagyobb elváltozásokat az esetek egy részében. Szívkatéterezéssel a koszorúerek festésével és speciális koszorúér-ultrahangvizsgálattal mutatható ki biztosan az izomhíd jelenléte. A probléma kimutatására már lehetőség van coronaria-CT-vel is, ennek során a csupán vénás kontrasztanyag adását követően készített nagy felbontású CT-képek elemzésével vizsgálható a koszorúerek lefutása, átmérője, szerkezeti eltérései.

Hogyan kezelhető?

A kezelés a tünetektől is függ, többnyire elegendő a gyógyszeres kezelés, amely részben az érfal egészségének megtartását célozza, részben pedig az izomhíd erőteljesebb összehúzódását akadályozza. Természetesen az egészséges életmód, a vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint normál szinten tartása elengedhetetlen. Ritkán fellépő súlyos tünetek esetén sor kerülhet sztentbeültetésre, illetve nagyon ritkán akár áthidaló koszorúérműtétre is.

Forrás: Webbeteg