Hogyan diagnosztizálható a perifériás érbetegség?

A perifériás artériás betegség (PAD) a periférián, vagyis a szívtől távolabb lévő erek szűkületét jelenti.

Mit jelent a boka-kar index?

A PAD leggyakrabban a láb artériáit érinti a betegség, de előfordulhat a gyomorban, a karokban és a fejben is. A koszorúér-betegséghez hasonlóan itt is az érszűkület, az atherosclerosis áll a háttérben. Legjellemzőbb tünet a sétálás vagy lépcsőzés során jelentkező lábfájdalom, – fáradtság, vagy – zsibbadásérzés, ami a csípőre is kiterjedhet. Ez a fájdalom jellemzően elmúlik pihenéskor, majd a járáskor ismét jelentkezik. Ha ilyen panasszal jelentkezik valaki, az alapos kardiológiai kivizsgálás során érdemes a pulzust megmérni a lábon is, valamint felállítani a boka-kar indexet. Ez az úgynevezett doppler-index, amikor a bokán mért vérnyomás értékét elosztjuk a karon mért értékkel, aminek normál esetben 1-nek kell lenni. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. Ez a mérés előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát ezt már leginkább csak a tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.

Milyen vizsgálatra lehet még szükség?

Az arteriográfos módszer alkalmas lehet korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására. Magyarországon ez még nem napi gyakorlat, holott ez a szűrővizsgálat nagyon hasznos lenne a 40 éves kor felett, különböző rizikófaktorokkal rendelkező személyeknek, hiszen a megelőzés éppen ebben a fázisban lenne a legfontosabb. – CT-vel megvizsgálhatóak a hasi, a csípőben és a lábban található erek is. Ez a vizsgálat jöhet szóba a pacemaker-es és stent-es pácienseknél. – Számos más vizsgálat során is fény derülhet az érszűkületre, például egy hasi- vagy mellkasröntgen is kimutathat egy meszesebb aortát.

Miért kell kezelni az érszűkületet?

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Akár a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás, stroke esélye is jelentősen nőhet. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is kétszer-háromszor több infarktus és stroke fordult elő. Jelentősen nagyobb volt az érintettek közti halálozás is.

A rizikófaktorok egy az érelváltozások szigorú kezelése nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az értágító és véralvadásgátló gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szükség van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vérnyomás rendezésére és bizonyos életmódbeli reformokra. Az elsődleges a dohányzás befejezése, a napi szintű mozgás, ami lehet akár séta is (komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges), és egy megfelelő, szükség esetén testsúly csökkentő étrend bevezetésére.

Az érszűkület megelőzésének és kezelésének folyamatában döntő jelentőségű, hogy a szakember valódi életmódprogramot dolgozzon ki a hozzá fordulóknak, akár az életmód orvoslás bevonásával, hogy a páciens pontosan tudja, mit kell tennie a gyakorlatban.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a szivhang.hu Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy 👍 "Tetszik"-et.