Szívelégtelenség – Okok és típusok

A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan egy szívinfarktus után, de fokozatosan, lassan is magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség talaján.

A szívelégtelenség gyakran más szívbetegség talaján alakul ki. Az idő előrehaladtával a szív már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel. A kamrák merevvé válhatnak és ez által nem telődnek meg két összehúzódás között.

A szívizom meggyengülhet, a kamrák kitágulhatnak, és emiatt a szív nem lesz képes biztosítani a szervezet vérellátását.

A csökkenő pumpafunkció a vér és a folyadék pangását eredményezi a keringési rendszerben – a tüdőben, az alsó végtagokban, a láb, illetve a bokák területén, emellett a vese is többlet vizet és nátriumot tart vissza.

A szervezetben általában balkamra-elégtelenség esetén alakul ki pangás, amikor a bal kamra nem képes megfelelő mennyiségű vért továbbítani, és ezáltal a tüdőből a bal pitvaron keresztül kamrába áramlandó vér nem szállítódik időben tovább, és feltorlódik.

A jobbszívfél-elégtelenségség leggyakoribb oka a balszívfél-elégtelenség. A tüdőben kialakuló fokozott nyomás idővel áttevődik a szív jobb oldalára, ami ezt követően elégtelenül kezd el működni. Ez vezet oda, hogy a vér elkezd pangni a has, a máj és az alsó végtagok területén is.

Tulajdonképpen az összes szívinfarktussal vagy a koszorúsér-betegség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényező – mint a dohányzás, az elhízás, a magas koleszterin- és zsírtartalmú ételek fogyasztása – szívelégtelenséghez is vezethet.

Ha Önnek szívelégtelensége van, egyidejűleg az alábbi betegségek is fennállhatnak, amik idővel a szív működését károsíthatják. Ezek akár úgy is jelen lehetnek, hogy Ön nem is tud róla.

Koszorúsér-betegség és szívinfarktus. A koszorúsér-betegség a szívbetegségek leggyakoribb formája és a szívelégtelenség leggyakoribb oka. Idővel a szívizmot ellátó erek az érelmeszesedés (zsíros plakkok felrakódása) miatt beszűkülhetnek. A vér lassabban áramlik keresztül ezeken a szűkületeken, a szívizom bizonyos területei ezáltal folyamatosan oxigénhiányos állapotban vannak. Ezek a területek idővel elgyengülhetnek, és kevésbé hatékonyan pumpálnak. Sok esetben a szívizom vérellátása éppen ahhoz elég, hogy az izmot életben tartsa, azonban a megfelelő működést már nem biztosítja.

A szívinfarktus akkor alakul ki, hogyha egy plakk bevérzik, azaz egy vérrög alakul ki a plakkon, teljesen elzárva a szívizom egy területének véráramlását. A szívinfarktus miatt elhal a szívizom, ami aztán jelentősen rontja a szív pumpáló képességét.

Néha a koszorúsér-betegség csak a kis koszorúsereken jelentkezik. Ha ezek az erek záródnak el, akkor bár nem alakul ki szívinfarktus, idővel a szív meggyengülhet.

Magas vérnyomás (hypertonia). A vérnyomás az az erő, amellyel a szív kipumpálja a vért az érpályába. Ha a vérnyomás túl magas, akkor a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia, a vér megfelelő keringetése miatt. Idővel a szívizom megvastagodhat, így kompenzálja a többletmunkát.

Bizonyos esetekben a szív megnagyobbodhat, idővel a szívizom túl merev, vagy túl gyenge lesz a hatékony működéshez.

Billentyűbetegség. A szív négy billentyűje egyirányúsítja a vér áramlását a szívben. A károsodott billentyű miatt a szívnek nagyobb erővel kell dolgoznia, hogy fenntartsa a normális véráramot. Idővel ez a többletmunka meggyengíti a szívet. A probléma időben történő azonosításával a károsodott szívbillentyűk helyreállíthatók.

Cardiomyopathia. A cardiomyopathia egy másik típusú szívizom-károsodás.

Oka lehet fertőzés, alkoholfogyasztás és különböző gyógyszerek például egyes kemoterápiás szerek toxikus hatása. Mindezek mellett bizonyos belgyógyászati betegségek, például a lupusz, a különböző pajzsmirigy betegségek szintén károsíthatják a szívizomzatot.

Myocarditis. A myocarditis a szívizom gyulladásos megbetegedése, amit leggyakrabban vírus okoz, és balszívfél-elégtelenséghez vezet.

Szívfejlődési rendellenességek. Hogyha a szív és üregei, vagy billentyűi nem megfelelően fejlődnek ki, a szív egészséges részeinek nagyobb munkát kell kifejtenie a kieső funkciók kompenzálása végett. A genetikai rendellenességek bizonyos szívbetegségek kockázatát növelik, ezáltal a szívelégtelenség is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki.

Szívritmuszavarok. A szívritmuszavar eredményeként szíve túl gyorsan verhet. Ez szívére többletmunkát ró, ami miatt idővel a szív elgyengülhet, szívelégtelenséget eredményezve. A lassú szívritmus megakadályozhatja a szervezet megfelelő vérellátását, és ez szintén szívelégtelenséghez vezethet.

Egyéb betegségek. Számos más betegség, így például a cukorbetegség, a súlyos vérszegénység, a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreoidismus), alulműködése (hypothyreoidismus), az emfizéma, a hemokromatózis és az amyloidosis szintén szívelégtelenséghez vezethet.

Forrás: webbeteg.hu