Tanácsaink

Rendszeres testmozgás

A mozgás jótékony hatásai 

A rendszeres mozgás az egészségtudatos életforma egyik alappillére. A magasvérnyomás-betegség kialakulásában és fennmaradásában is jelentős szerepet játszik a rendszeres testmozgás hiánya. 

A fizikai aktivitás 25 százalékkal csökkenti a koszorúér-betegség okozta halálozás kockázatát. A testmozgás véd a szívritmuszavarok kialakulásától, csökkenti a thrombosishajlamot, így csökkenti a hirtelen szívhalál bekövetkezésének gyakoriságát. A rendszeres testmozgással leadott kilogrammok kizárólag a zsírszövetet érintik, míg a csupán diétával elért fogyás jelentős része izomszövet, így a hatékony testsúlycsökkentéshez is mindenképpen ajánlott a mozgás is. 

Mindenkinek a megfelelő mozgásforma! 

Sok rendszeres fizikai munkát végező úgy gondolja, hogy munkája mellett nincs szüksége rendszeres testmozgásra. Pedig ez téves nézet, hiszen a munkahelyi fizikai tevékenység nem egyenlő hatású a szabadidős testmozgással. 

A magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegeknek a szabadidős sportok közül a dinamikusak ajánlottak, melyek nagy izomcsoportokat mozgatnak meg. Ilyenek például a torna, kerékpározás vagy futás, ugyanakkor nem javallottak azok, amelyek hirtelen nagy erőkifejtést igényelnek, mint a rövidtávú sprintfutás vagy a súlyemelés. 

A hypertoniás betegek esetében fontos, hogy minden esetben konzultáljanak kezelőorvosukkal a fizikai aktivitás mértékéről és intenzitásáról, hogy a megfelelő mozgásformával sikerüljön (jótékonyan) hatni a vérnyomásra. 

Kezdetben a kis intenzitású, 50 százalékos teljesítményű mozgás javasolt, ami panasz- és tünetmentesség esetén 70 százalékosra növelhető. Ne akarjuk elsőre nagyon kifárasztani magunkat, mert azzal negatív eredményt érhetünk el. Sem az erőteljes futás, sem a nagy erőkifejtést igénylő emelés, illetve egyéb erőteljes sport nem javasolt a magas vérnyomásúaknak.

Abba kell hagyni minden terhelést, ha hirtelen elsápadás, izzadás, szédülés, gyengeségérzés, ájulásérzés vagy zavartság jelentkezik.Elsődleges tanácsként megfogalmazható, hogy ha a nyugalmi helyzetben mért szisztolés (első érték) vérnyomásérték több mint 170 Hgmm, illetve a nyugalmi pulzus több mint 90/perc, a tréning során azonban 100/perc értéket meghaladja, akkor ne kezdjük el a testedzést, illetve hagyjuk abba a fizikai terhelést. A mozgást azonnal abba kell hagyni, ha a pulzus meghaladja a {210 – életkor} értéket! 

Ha nincs probléma a mozgás során, akkor hetente 3-5 alkalommal 30-60 perces időtartam tekinthető optimálisnak. Fontos kiemelnünk az 5-10 perces bemelegítés és levezetés jelentőségét, mivel ezzel elkerülhető a hirtelen vérnyomás-kiugrás esélye.30 perces könnyű futás 300 kilokalória (kcal) energiát igényel, amely kb. 50 g testsúlycsökkenésnek felel meg. Ha figyelembe vesszük a korábbi javaslatokat, akkor látható, hogy ez havonta 1,5 kg, évente 18 kg testsúlycsökkenést jelent átlagosan.

Egészséges táplálkozás

Az ideális testsúly elérése, fenntartása fontos a szívelégtelenség megelőzéséhez. A már fennálló szívelégtelenség esetén is törekednünk kell erre, hiszen ezáltal a tünetek mérsékelhetőek, a kórkép súlyosbodása lassítható.

Az is fontos, hogy az elhízás gyakran jár együtt olyan betegségekkel, amelyek előidézői vagy fokozói a szívelégtelenségnek. Ilyenek a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterin- és vérzsírszint, s ezek együttes jelenléte a metabolikus szindróma. Az érelmeszesedés és olyan megnyilvánulási formája, mint a koszorúér-betegség, ugyancsak gyakoribb az elhízottak csoportjában. Az elhízás jelentős foka növeli a hirtelen halál veszélyét is.

Dohányzás elhagyása

Ha eddig nem tette, feltétlenül hagyja abba a dohányzást, hiszen ez minden szempontból súlyosbíthatja a szívelégtelenséget és csaknem az összes ahhoz vezető betegséget is, közülük például a koszorúér betegséget. Ritmuszavart okozva hirtelen halált idézhet elő. Fontos tudni, hogy a dohányzásnak a szívelégtelenséget súlyosbító hatásán kívül más, bizonyítottan kedvezőtlen hatásai is vannak, tüdőrákot, gégerákot, szájüregi rákokat, hörgőbetegséget, tüdőtágulatot, fekélybetegséget és még számos más súlyos kórképet okozhat. A dohányzó nők körében jelentősen gyakoribb a koraszülés.

Ha abba tudja hagyni a dohányzást, hamarosan egészségesebbnek fogja érezni magát, és ami nem utolsó szempont, az egyre növekvő cigarettaárak miatt jelentős megtakarításai lesznek.

Gyakorlati tanácsok:

  • Első lépésként tudatosítsa az előbbieket, és szilárdan határozza el, hogy abba fogja hagyni a dohányzást.
  • A leszokás a módszerit mindenkinek saját magának kell kidolgozni, s ha egyedül nem megy kérje orvosa segítségét vagy vegyen részt csoportterápiás programban. Magyarországon is működnek olyan szolgálatok, ahol szakemberek segítik a leszokást.
  • Az úgynevezett nikotinéhség csökkentése érdekében kísérjen meg nikotintapaszt használni.
  • Feltétlenül kerülje a dohányosok társaságát, s azokat a helyeket, ahol cigarettáznak. Változtasson azokon a tevékenységeken, amelyek korábban erősen kötődtek a dohányzáshoz.
  • A dohányzás abbahagyásának gyakori következménye a testsúlynövekedés. Eddigi étkezési szokásainak megváltoztatásával, alacsonyabb kalóriabevitellel, több mozgással, a testsúly akár naponta történő mérésével kerülje el a jelentős testsúlynövekedést.

Stresszmentes életmód

A stressz, amennyiben gyakori és tartós, az egészséges egyént is károsíthatja. Hatására olyan hormonoknak a szintje emelkedik meg a vérben, amelyek vérnyomásemelkedést, gyors szívverést, ritmuszavarokat, szívizom- és érfalkárosodást okoznak. Különösen veszélyes a stressz már fennálló szívelégtelenség esetén, amely önmagában is sokszor okoz szorongást, depressziót. Súlyosbítja a stressz hatását, hogy a szívelégtelenségben szenvedők között nagy számban vannak idős, elkülönülten, emberi kapcsolatok nélkül élő egyének.

A stresszt és káros hatásait mérsékelni lehet, s a mérséklés módszerei megtanulhatók.

Fontos szabály az, hogy a szívelégtelenségben szenvedő beteg a stresszt s az ezzel járó helyzeteket amennyire tudja, kerülje el.

Bizonyos mértékig elkerülhetőek olyan stresszt okozó helyzetek, mint amilyenek a napi veszekedések, törvénytelen, bizonytalan kimenetelű ügyletek, a személyes kapcsolatokban fellépő problémák, a túlterheléssel járó feladatok, kimerítő munkavégzés, a családban eluralkodó anyagi gondok, a munkanélküliség, a nehéz kihívásokkal járó új munkakör, a túlzott munkahelyi stressz.

Az elkerülhetetlen stressz hatását számos módszerrel maga az érintett is tudja csökkenteni, de bizonyos helyzetekben szükség lehet gyakorlott pszichológus segítségére is.

Kísérelje meg betartani, s alkalmazni a következő tanácsokat:

  • Stresszhelyzetben semmiképp se fogyasszon mértéktelenül alkoholt! A mértéktelen étkezések sem fognak tartós megkönnyebbülést okozni.
  • Ne kezdjen el dohányozni, s ha dohányos, ne növelje az elszívott cigaretták számát! A nikotin csak fokozza a stressz tüneteit, és a dohányzás különösen veszélyes szenvedély szívelégtelenségben.
  • Növelje önbecsülését, magabiztosságát: érvényesítse jogait, mialatt mások jogait is respektálni kell!
  • Tréningezzen rendszeresen, s ha lehetséges, növelje az eddigi tréning gyakoriságát! A fizikai hatás mellet az edzés pszichológiai hatása is bizonyítottan kedvező. A fizikai aktivitás „boldogsághormonok”, úgynevezett endorfinok felszaporodását idézi elő.
  • Végezzen relaxációs gyakorlatokat!
  • Ne tűzzön ki maga elé megoldhatatlan feladatokat, Ön sem lehet minden területen sikeres. Ne próbáljon eleve kilátástalan dolgokat megváltoztatni!
  • Éljen saját elvei, hite szerint, legyen hű önmagához, ne mindig csak mások elvárásainak igyekezzen megfelelni! Ha így tesz, jobban fogja érezni magát.
  • A testi és szellemi megújuláshoz szabadidő szükséges. Biztosítsa a szükséges szabadidőt saját maga számára!
  • Gondolkozzon távlatokban! Kísérelje meg a dolgokat messzebbről nézni, és időben távolabbra tekinteni!
  • Fontos, hogy biztosítsa éjszakai nyugalmát, a normális alvást. Szükség esetén kérje orvosa segítségét!